Kategóriák
Egészséges táplálkozás Tanácsok

Hogyan jutnak a nyersevők fehérjéhez?

Mekkora fehérjeszükséglete van egy embernek? Sokszor kérdezik tőlem, oké, a nyersvegánok rengeteg értékes vitaminnal, ásványianyaggal táplálják testüket, de mi van a fehérjebevitellel? Elég fehérjét biztosít a nyersvegán táplálkozás a testnek, szükség lehet-e a fehérjepótlásra? Nem alakulnak-e ki hiánybetegségek?

A testünknek 80 % értékes szénhidrátra (gyümölcsök), 10 % fehérjére és 10 % zsírra van szüksége.

Fehérje szükségletünk a bevitt kalória 8-10 %-a, de a lakosság 95 %-a ennél lényegesen többet visz be, ami elérheti a 25% -ot is.

A növényi alapú étel 8-10 % fehérjét tartalmaz, a természet pont úgy hozta létre, hogy ideális legyen számunkra.

Milyen funkciója van a testünkben a fehérjének?

A fehérje elsődleges feladata a növekedés, szerepe van még a sérülések helyreállításában és az elhasználódott sejtek cseréjében. Ennek tükrében világossá válik, hogy gyermekeknek a növekedési szakaszban , terhességben, sérüléseknél szükség van egy kicsit magasabb mennyiségben fehérjére, de akkor sem mindegy milyen forrásból származik. A legtöbben a fehérjét tejtermékekből szeretnék fedezni, az állati eredetű ételek elsavasítják a testet, ami fokozza a krónikus betegségek, rák kockázatát és kivonja a csontokból a kalciumot.

A felnőtt szervezetnél már elhanyagolható mértékű a növekedés, ezért nem is indokolt a magas fehérjebevitel.

20%-nál magasabb fehérjét bevinni már csak extrém tojásfehérje fogyasztással és fehérjeporokkal lehetséges, természetes étkezéssel nehézkes.

Az anyatejnek is csak 6%-át teszi ki fehérje, a rendkívül gyorsan fejlődő csecsemőknek sincs nagyobb fehérjeigénye. Akkor miért lenne egy felnőtt szervezetnek?

A Cornell egyetem híres professzora T. Colin Campbell a Kínai tanulmány c. könyvében azt állítja, hogy az embernek napi fehérjeszükséglete 5-6%.

Azért ajánlanak napi 9-10 %-ot, mert az emberek nagy része főtt ételeket fogyaszt és tudjuk, hogy a főzés során nem csak a vitaminok, enzimek, hanem a fehérjék is roncsolódnak.

Legtöbb testépítő még a mai napig is abban a hitben él, hogy az elfogyasztott fehérje izomtömeg-növelő hatású, emiatt extra mennyiségű fehérjét és kevés szénhidrátot fogyasztanak. A valóság ezzel szemben az, hogy az izmokat valójában a súlyzózás növeli. Ha egy testépítő kevés szénhidrátot fogyaszt, megnő a fehérjeszükséglete, mivel a test a fehérjét átalakítja szénhidráttá és azt hasznosítja üzemanyagként, ami viszont egy nagyon energiaigényes folyamat.

Azok a testépítők, akik áttértek a nyersvegán 80/10/10-es táplálkozásra elegendő szénhidrátot biztosítanak a szervezetük számára, ezért fehérjeigényük 10 százalékon belül marad, miközben izmaik növekednek, energiájuk sokkal több lesz.

Ha megfelelően táplálkozunk, akarva sem tudnánk 5%-nál kevesebb fehérjét bevinni.

A fehérje nem csak az ételeinkből származik. Szervezetünk naponta 100-300 g saját fehérjét képes újrahasznosítani, hiszen testünknek van saját aminosavkészlete is, amiből fehérjét képes felépíteni.

Húsz fehérjeépítő aminosav létezik, ebből 9 esszenciális aminosav, melyeket étkezéssel tudunk a szervezetünkbe juttatni, ezeket a test nem tudja maga előállítani.

T. Colin Campbell szerint a növényi fehérje a legegészségesebb fehérje szervezetünk számára.

Egy kizárólag gyümölcsből és növényből álló étrendből származó fehérjebevitel nagyjából 5%, ehhez jön még kevés dióféle, olajos magvak.

Mennyi fehérjét tartalmaznak a gyümölcsök?

Paradicsom 16 %

Sárgabarack 10 %

Őszibarack 8 %

Eper 7 %

Narancs 7 %

Görgdinnye 7 %

Banán 4 %

Szőlő 4 %

Mennyi fehérjét tartalmaznak a zöldségek?

Spenót 30 %

Csírák 25 %

Mungóbab 25 %

Brokkoli 20 %

Római saláta 18 %

Kelkáposzta 16 %

Káposzta 15 %

Gurke 11 %

Diófélék, magok fehérje tartalma:

Napraforgómag 14 %

Pisztácia 13 %

Mandula 13 %

Kesúdió 12 %

Szezámmag 11 %

Dió 8 %

Fenyőmag 6 %

Pekándió 5 %

Kókuszdió 3 %

A táplálkozástudományi ajánlások általában a tejet és a tojást emelik a legmagasabb minőségi kategóriába azért, mert ők azt tartják szem előtt, melyik fehérje segíti a legjobban elő a növekedést és nem azt, hogy melyik a szervezet számára a legegészségesebb fehérjeforrás.

Nézzük csak meg mit esznek a vadon élő emberszabású főemlősök! Az étrendjük nagyrészben gyümölcsökből és zöldségekből tevődik össze és sokkal erősebbek nálunk, nincs szükségük a növényi táplálékon kívül extra fehérjebevitelre. Vagy nézzünk meg egy elefántot vagy zsiráfot!

A legtöbb ember komoly fehérje-túladagolásban szenved, ami nagyban hozzájárul a rossz egészségi állapothoz. A túlzott fehérjebeviteltől emelkedik a koleszterin, az érelmeszesedési plakkok, ami szívbetegséghez vezet. Székrekedés, emésztési rendellenességek, melyek toxémiát okozhatnak. Növekszik a rák kockázata, immunhiányos betegségek, izületi gyulladás, korai öregedés, autoimmun rendellenességek, veseelégtelenség, rossz májfunkció alakul ki. Elsavasodunk, ezért testünknek ellensúlyoznia kell a savasságot, melyet részben úgy old meg, hogy az értékes kalciumot elvonja a vérből, csontokból, fogakból, mely csontritkuláshoz, fogszuvasodáshoz vezet.

Sajnos pont az ellenkezőjét tanultuk, hogy az erős csontokhoz, fogakhoz sok tejre, tejtermékre van szükség, mondván a „Tej élet, erő, egészség!”

A rák is pont az elsavasodott szervezetben érzi legjobban magát.

Egyáltalán nem meglepő, hogy a zöldségek, gyümölcsök lúgosítanak és éppen annyi fehérjét tartalmaznak, amennyire a szervezetnek szüksége van, valamint az sem, hogy bennünk főként lúgos kémhatású ásványi anyagok –kálcium, nátrium, magnézium, kálium – vannak.

Tehát a megfelelően kialakított, változatos és tudatos nyersvegán táplálkozással biztosíthatjuk a szervezetünk számára szükséges fehérjét és ásványianyagokat, miközben egészségesebbek is leszünk.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük